|
Megye adatok Komárom-Esztergom megye története Városok, települések Komárom-Esztergom megyében
Megye adatok |
|
ORSZÁGRÉSZ: |
ÉNY-MAGYARORSZÁG |
|
RÉGIÓ: |
KÖZÉP-DUNÁNTÚL |
|
MEGYESZÉKHELY: |
TATABÁNYA |
|
TERÜLET: |
2265,08 KM2 |
|
NÉPESSÉG: |
319 000 FŐ |
|
NÉPSŰRŰSÉG: |
142 FŐ/KM2 |
|
TELEPÜLÉSEK SZÁMA: |
76 |
- vissza -
Komárom-Esztergom megye története |
|
|
|
|
Komárom-Esztergom megye jogelődjeit Komárom és Esztergom vármegyét, Szent István király alapította. Történelmük során a két vármegye határai többször módosultak, és a két megyét több ízben is egyesítették. |
|
Amikor Esztergom várát 1543-ban elfoglalták a törökök, a vármegye vezetése elmenekült. Hosszú évtizedekig Érsekújvár, Komárom és Tata volt az a három végvár, amely a török támadásoknak útját állta. Esztergom a török hódítás alatt egy több megyényi szandzsák központja lett, Komárom vármegye viszont folyamatosan működött, vára soha nem került a hódítók kezére. Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak a török kiűzése után 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi-szabadságharc idején tevékenységük megszakadt, és csak a szabadságharc után alakultak újjá. Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye pedig 1712-ben. |
|
|
|
|
|
|
Komárom és Esztergom vármegye egyesítése |
|
A két megye első egyesítésére 1786-ban került sor, amikor II. József Tata székhellyel összekapcsolta őket. Az egyesített megye az uralkodó halálát követően 1790-ben szét is vált, Esztergom és Komárom visszakapták megyeszékhelyi rangjukat. |
|
1848 májusában mindkét nemesi vármegye megszűnt és átadta helyét a vármegyei bizottságoknak. Komárom vármegye bizottsága a szabadságharc végéig működött. Az Esztergom vármegyeiét viszont megszakította az 1849. január 15-i császári katonai megszállás. A forradalmi bizottmány újjáalakult, de székhelyét előbb Bátorkeszibe majd Komáromba tette át. A szabadságharc leverését követően császári-királyi biztos került a vármegyék apparátusainak élére. 1851-ben a két vármegye Duna jobb partján lévő részét Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a bal parti részeket pedig Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték át. Az így kialakított vármegyék csak 1860-ig működtek. Ekkor az 1848-ban választott vármegyei bizottmányok újították fel működésüket. A 17. század végén a Komárom vármegyéhez tartozó Lábatlant és Piszkét 1896-ban csatolták vissza Esztergom vármegyéhez. |
|
|
Az 1900 -as évektől napjainkig |
|
1919 januárjában a csehszlovák légió csapatai megszállták a Duna bal partján fekvő Komáromot és Párkányt. Esztergom vármegye munkástanácsa és direktóriuma a megyeszékhelyen, Komárom vármegye direktóriuma pedig a jobb parti Komárom-Újvárosban a mai Komáromban alakult meg. Később Szőnybe és Tatára tették át székhelyüket. 1919-ben néhány hónapig Komárom vármegye a győri alispáni hivatalhoz tartozott. Még ebben az évben megalakult Komáromban a csonka vármegye alispáni hivatala. Röviddel utóbb 1920-ban törvényhatósági bizottságot választottak. A trianoni döntést követően a két megye bal parti részeit a Csehszlovákiához csatolták. Magyarországon a korábbi Komárom vármegye 44 községe és a korábbi Esztergom vármegye 22 települése maradt meg. A két megmaradt megyéből 1923-ban Esztergom székhellyel létrehozták a Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét. |
|
A második világháborút követő moszkvai ideiglenes fegyverszünet következményeként visszaálltak az 1937. december 31-i állapotok, és 1945. augusztus 28-án ismét Esztergomban alakult meg Komárom-Esztergom vármegye Törvényhatósági Bizottsága. A megye ekkor három járást az esztergomit, a gesztesit és a tatait foglalta magában. 1947-ben négy bányásztelepülés összevonása révén létrejött a mai Tatabánya. Ezzel a megyében lévő városok száma háromra emelkedett. Egy 1949-ben született döntés nyomán 1950-ben Esztergom nevének elhagyásával, Tatabánya székhellyel létrejött Komárom megye. Esztergom városi bevételeinek nagy részét Tatabánya építésére és fejlesztésére vonták el, és ezzel egyidejűleg az esztergomi járás székhelyét Dorogra helyezték át, nevét Dorogi járásra változtatták. A gesztesi járás neve komáromira változott. A megyéhez kilenc községet kapcsoltak Veszprém, egyet pedig Fejér megyéből. 1954-ben újabb két település Oroszlány és Tata nyerte el a városi rangot. 1971-ben megszűntek a járási tanácsok és testület nélkül, a megye járási hivatalaként működtek tovább. 1984-ben Dorog, 1986-ban Kisbér, 1989-ben pedig Nyergesújfalu kapott városi rangot. Ezzel a városok száma nyolcra emelkedett. |
|
1990-től ismét Komárom-Esztergom megye lett a neve. Szárliget 1999-ben elvált Fejér megyétől és csatlakozott Komárom-Esztergom megyéhez. 1994-ben létrejött a megye hat kistérsége, amelyek száma 1997-ben az egyik kistérség szétválása nyomán hétre emelkedett. (Esztergomi, Komáromi, Tatai, Tatabányai, Dorogi, Oroszlányi, Kisbéri) Ekkor az Esztergomi kistérségtől a Dorogiba került Tokod. Tárkány és Csép a Komáromi kistérségtől a Kisbérihez kerültek. 1998-ban jött létre a Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyéket magában foglaló Közép-Dunántúli Régió. 2003-ban Bábolna kapott városi rangot, majd 2004-ben Lábatlan lett a megye tizedik városa. |
|
|
|
|
|
|
|
Komárom |
Lábatlan |
- vissza -
- vissza -
|
Minden jog fenntartva! 2005-2012 © Portal Internet Kft.
